A klasszikus versenyeknek az öt legfontosabb, kizárólag hároméves telivérek előtt nyitva álló versenysorozatot nevezzük. Kialakulása természetesen az angol versenyrendszernek köszönhető. A szigetországban az elnevezésük:
1000 Guineas – 1609 méter – alapítási éve: 1814 – kizárólag a kancákat várja (általában májusban).
2000 Guineas – 1609 méter – alapítási éve: 1809 – méneknek és kancáknak (általában májusban – utoljára 1944-ben nyerte meg kanca (Garden Path), igaz manapság nem is igen találunk kancaindulót. Éppen a mai napon futják Angliában.)
Derby Stakes – 2420 méter – alapítási éve: 1780 – méneknek és kancáknak (mindig június első szombatján – utoljára 1916-ban nyerte meg kanca (Fifinella).
Oaks – 2420 méter – 1779 óta futják – kizárólag a kancákat várja (mindig június első péntekén).
és végül a St Leger – 2921 méter – 1776 óta futják – méneknek és kancáknak (mindig szeptemberben).
Ez az öt futam Angliában minden tenyésztő, tulajdonos, zsoké és tréner álmainak netovábbja. A hab a tortán.
Nálunk azonban sokáig Egyesült Nemzeti Díj néven futott a két első klasszikus, így a mai Hazafi Díj ebben a formájában csak 1999 óta létezik.
Egy példamutató magánkezdeményezés indult útjára, amikor 1998-ban megfogalmazódott az az igény, hogy a Hazafi Díjat fel kellene kelteni „Csipkerózsika álmából”. A gondolat jónak bizonyult es 1999-től több évtized után ismét programra került ez a klasszikus kancaverseny.
Miért legyen a kancáknak mérföldes klasszikus futama (1000 Gns)?
Versenyrendszerünkben addig csak négy klasszikus volt – az 1600 méteres Nemzeti Díj (2000 Gns), a 2400 méteres Magyar Kancadíj (Oaks), a szintén 2400 méterre kiírt Magyar Derby és a 2800 méteres Magyar St. Leger.
Egyéb versenyeink nagy részét rövid-, vagy középtávra írták ki. Ez az oka annak, hogy a hosszútávú klasszikus versenyekben sokszor megfordult a papírforma, s így nem kaptunk reális képet a hároméves évjáratok képességviszonyairól. Különösen vonatkozik ez a kancákra, amelyeknél a tenyésztésre való kvalitás igen fontos s amely egybevág a lóversenyzés eredeti céljával. Szükség van tehát egy klasszikus versenyre, amelyben hároméves kancák azonos teher alatt 1600 méteren mérkőzhetnek, s amelyben egy klasszis sprinterkancának is reális esélye van a győzelemre. Ezt a versenyt nem kell kitalálni, hiszen szerves része az angol mintára kialakult európai klasszikus sorozatnak. Annak idején Magyarországon „Húsz Hazafi díj” (húszan adták össze az alapítványi díjat s a kamatok fedezték az évente kifizetésre kerülő versenydíjat) néven futották, de később egyesítve a Nemzeti Díjjal- az az alapítványi díjak az Egyesített Nemzeti és Hazafi Díj díjalapját emelték, s ezzel magas díjazását elveszítette, bár továbbra is a kancák jelentős versenye maradt. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország legjobb kancái futottak benne. Elég említenünk a „Verhetetlen Kincsem” Hazafi díj győzelmét 1877. május 8-án.
A lóversenyzés mai állapotában nagy jelentősége van a tulajdonosok áldozatvállalásának. Ez úgy értendő, hogy sokan az alacsony versenydíjak ellenére is invesztálnak, mert az a vágy vezérli őket, hogy lovaikkal klasszikus es más kiemelt versenyeket nyerjenek. Ez a sportszemlélet indíthatja el lóversenyzésünket a felvirágzás irányába. Egy új klasszikus futam emeli a versenyzés színvonalát és sportjellegét. Ha csak a pénz vezérelné ownereinket, már régen megszűnt volna a lóversenyzés Magyarországon. Ugyanez vonatkozik a fogadóközönségre, hiszen bizonyított tény, hogy a sportszempontból jelentősebb versenyekben a fogadási kedv is nagyobb. Több tulajdonossal tartott tanácskozás alapján azt tartottuk Optimálisnak, ha ez a verseny két-három héttel a Nemzeti díj után kerülne lefutásra. - írta Horváth József
Nyitóképen Leylandi Ciprus Juszel Béla fotóján